2009. december 15., kedd

Ha nem találkoznánk...

...akkor Békés, Boldog Karácsonyt, és még boldogabb Új Évet kivánok innen Amerikából Magyarországra ezekkel az ír gidákkal, akik egy ukrán népdalt énekelnek:

-
-
(Clinton Square, Syracuse)

2009. december 12., szombat

Mai banda - Five Finger Death Punch

Fotós Gábor barátom hivta fel erre az együttesre a figyelmemet, vagyis kérdezte, hogy nem ismerem-e őket, mert elég sokszor megy a "nájntifájvex"-en, és bejön. (nem a rádió, a zene:-D) amolyan amerikai dallamos, bólogatós. Rá is kerestünk a weboldalon az aznapi számlistán és meg is találtuk ezt a számot: Hogy mi a különleges benne, azon kivül, hogy mindig önkéntelenül kiráz a hideg 1:52-nél?
-

-
A háttérben ugráló raszta hajú gitáros srác, becsületes nevén Báthory Zoltán, aki 2005-ben gondolt egyet, összeszedett pár tehetséges zenészt pl a W.A.S.P.-ból (másik kedvencünk, ugye Marci), Anubis Risingból, akikkel 2007-ben be is robbantak a "The way of the Fist" albummal a Billboard lista elejére. A 5FDP két év alatt Amerika egyik legnépszerübb zenekarává nőtte ki magát. Most jött ki szeptemberben a második album " War is the answer", ami szintén hasonló sikereket ért el. Valahogy igy kell ezt csinálni. Gratula Zoli! (ha esetleg Matt kilépne, én itt vagyok!, van szakállam, meg egy 5 húros Fenderem, hahahaha)
( a kép a zenekar honlapjáról származik:
www.fivefingerdeathpunch.com)

Interjú az első kávézóasztalból készitett gitárról:

2009. december 10., csütörtök

In vivo..

imaging. Ez most a varázsszó mindenre. Rengeteg mindenről tudnék és akarnék irni, de eszméletlen pörgés van, és nagyon kevés idő.
(És persze közben üdvözlöm lelkes határon túli magyar olvasóimat is!)
Miközben a második aim-et gyürjük a humán studyban (ez szép mondat volt, Ádám, gratulálok), mellette mennek az egérkisérletek, valamint nemsokára megjön az in vivo image station-ünk, amit tegnap próbáltam bemutatni egy szolid előadásban. Ha a konfokálisnál azt hittem egy sci-fiben vagyok, akkor ez itt megfelel egy másik dimenziónak. A készülékben van egy 20x20 as vizsgálókamra, amibe akár 4 egér is belefér békésen szundikálva (1.kép), van benne fluoreszcencia , UV, lumineszcencia, radioizotópos detektor, röntgen, napfénytető, bőrülés, klima. A legdurvább, amikor a külső szőrre rárakod a röntgen és a két fluoreszcencia képet, igy kapva a 4-layer composite képet (2 kép).
Ricardoval ma azt próbáltuk megfejteni, hogy csúcs Porshcét, vagy egy alap Lambót kellett volna-e venni az árából:-D De mit nekünk sebesség, mit nekünk csillogás, hiszen januárban jön a csóka és egy itteni postdoc havi fizetéséért installálja a készüléket. Na ez sem lehet egy rossz meló.
Szóval rengeteg mindenről tudnék irni, például a Beaver tóról ami ősszel nagyon szép, és az ösvény olyan táblával kezdődik, hogy egyből egy zs kategóriás horrorfilmben érzed magad:

Belvárosi klubokról, ahol ahhoz hogy bejuss, egy szép listának kell hogy megfeleljen az öltözéked (monduk nem nehéz, mert általában van ujja az ingemnek, és nem hordok túlméretezett medálokat) nem is beszélve a három fényképes igazolványról:

Vagy az elmaradt beszámoló az igazi amerikai Halloween buliról, ahol sikerült megszereznem a leggázabb álarcot, igy igazi magyar alkoholistának öltözhettem be. (profi volt, a sapka hozzá volt varrva)
A pénteki sörözésekről, ahol miután kikérted az innivalódat a csapos feldob egy negyeddollárost, megkérdezi, hogy "heads or tails", és ha eltalálod a vendége voltál.
Vagy hogy milyen gyanús külsejü "TELISALAMI"-t lehet beszerezni "Samir's Imported Foods" boltjában:-D

De mindezt úgy gondolom sokkal viccesebb lesz élőben elmesélni, hiszen nemsokára:

-

-

2009. november 12., csütörtök

Doktor úr, mit csináljak?

"H, 1N1 almát!"

Ez a vicc annyira rossz, hogy már nem is jó :-D
Pár héttel ezelőtt kaptam egy intézeti e-mailt, hogy alattunk a kórházban feltünt az első hivatalosan regisztrált H1N1 páciens. Ezért a kórház, az összes alkalmazott számára kötelezővé teszi az oltást, plusz karantén a gyanús betegeknek, plusz kéz-sanyizálókat (hand sanitizer) szerelnek fel mindenütt, plusz tegyük a szánk elé a kezünket (állandóan?), valamint aki tüsszenteni akar, az jobban teszi, ha befelé csinálja.

Ámérika bázze, szabadság van, egyenjogúság van, édzs van, en van.

Sokat tanakodtunk, hogy mi legyen ezzel az oltással. Személy szerint én nem vagyok hive ezeknek, nem is sokszor kaptam oltást, mégis milyen szép nagy ember lett belőlem. Tudom, vannak szájról szájra járó történetek a mellékhatásokról, de ezek nagy része alaptalan. Aztán mivel számot vetettem, hogy napi 50-60 ml vért veszünk le, és dolgozunk fel különböző betegektől, ezért a "direct patient contact" az én esetemben eléggé felszorzódik. Plusz nemsokára hazamegyek, és nem szivesen vinnék magamban semmi kellemetlen szuvenirt.
Ezért elbaktattunk a Jacobson Hall-ba, hogy ledöfjenek, keményen és durván. Mégsem igy történt.
Az oltásokat 16:00-ig osztogatták, ezért taktikusan 16:05-re érkeztünk. Még a kezünkbe nyomták a form-ot, hogy töltsük ki -de gyorsan! - , és várjunk itt amig keritenek valakit, aki beolt. Mert ugye délután 4-kor fecskendő elenged, kabát felvesz, és csá.
Gyorsan kitöltöttem, beixeltem mindent, még a "nem vagyok terhes"-t is, nehogy ezzel menjen az idő. Majd megjött Uhura hadnagy, és kacéran közölte kövessem a hármas vizsgálóba. És én követtem, közben már dobáltam is le magamról a felesleges göncöket, dzsekit, inget, majd behúzott hassal, megfeszitett tricepszekkel felkináltam magam, bizva abban, hogy hamar túlesünk rajta, még mielőtt megfulladok az oxigénhiánytól. Nagy fekete szemeivel rámnézett, és mondta: "ez szükségtelen".
Mivel messzeföldön hires vagyok gyors helyzetfelismerő képességemről, és felkészültségem most már az orvostudomány majd minden szegletében több, mint kielégitő, profeszionálisan visszakrédeztem:

"öööö......mi?"

"Nem szükséges a ruhát levenni, ez egy I. N. vakcina lesz"

Háhá, rajtam nem fogsz ki. Én, aki egereket oltok minden nap i.v. (intravénásan), i.p. (intraperitoneálisan), és sub-q (bőr alá), nekem te nem tudsz újat mondani. Ezért megőrizve a hideg vérprofizmust, lezseren visszakérdeztem:

"most komolyan.......mi?"

"Intra nazális (NAZÁLIS, bázze!) vakcina lesz, kérem lélegezzen mélyeket". Megsemmisülve ültem a széken garfield-os atlétámban, végignézve, amig ez a fekete tündér 2x100 mikroliter vakcinát fecskendez orrlyukaimba. Ezzel meg is volnánk, az ID kártyámra kaptam egy lila matricát (ezzel jelezve a beoltást) és "we are all set!"
Igy ma azt is megtudtam, hogy én tudom legkönyebben kellemetlen helyzetbe hozni magam :-D

2009. november 11., szerda

Metallica


Kábe egy hónappal ezelőtt a fejemet csapkodtam, hogy lemaradtam egy Down koncertről Rochesterben, igy gyorsan csekkoltam, hogy ha már Syracuseban nem él a rákendról, akkor hol máshol. Akkor bukkantam a Metallica honlapján a két novemberi koncertdátumra Buffalo-ban , illetve Albanyban (igen Syracuse a kettő között van, tehát rajtunk csak átutaznak a srácok) Hosszas tanakodás után a buffalo-i koncert mellett döntöttünk. Megbeszéltük, hogy én szervezem az autót, és hogy meglegyen a kezdőrugás az útra, megpróbálok kibérelni valamit, ami odab@asz. Egy pick-up truck-kal szemeztem, de mivel csak 2 személyes volt, mi pedig hárman voltunk, nem lett volna ildomos valakit a platóra küldeni az autópályán 3 órára, két okból:
1, november van
2,nem egy kilencvenes évekbeli tinivigjátékban szereplő kalifornai tinédzserek vagyunk akik a tengerparta mennek strandröpizni.

"Akkor elvinném a feketét" felkiáltással aláirtam a kölcsönzőnél a papirokat és pár perccel később már reptettem is a West Genesee-n, hogy felvegyem a többieket ezzel a döggel:

Egy veszett erős, szép nagy, 3,5 literes Chevy Impala. Egy jellemzó részlet: bedobtam a fényképezőt hátra, ami a csomagtartó végébe csúszott, úgy tudtam csak elérni (én!), hogy egyik lábam sem volt a földön :D Felvettem a többieket, majd V6 vugyvugy-al felkanyarodtam a 81-esre. GPS-t vittünk, és nagy hasznát vettük, mert bár autópálya köti össze a két várost, az autópályák kereszteződésénél kialakult spagettikben ember legyen a talpán, aki kiigazodik.

Rochester után jött az első pihenő, és mivel meg is éheztünk, bágyadtan beálltunk a szénnémosott-metallicapólós sorba. Az egész parkoló a koncertre tartott, minden asztalnál hosszú hajú rockerek nyomták a kergeburgert. Egy gyors vacsora után, visszakanyarodtunk, hogy nehogy egy percet is késsünk az eseményről. Mivel a 95.7 rádióadót elhagytuk, igy Backstreet boys-ra kellett Metallica koncertre mennünk, mert annyi időnk (meg eszünk) nem volt, hogy kiirjunk egy cd-t. A csápolás igy sem maradt el :D
7 előtt nem sokkal be is futottunk Buffaloba, ami igy sötétben sokkal nagyobbnak tünt mint Syracuse :D A HSBC Arenat is hamar megtaláltuk, és a körülötte lévő hangulat azonnal ismerős volt. Tömött kocsmában headbangelés, limuzinok, a parkolóban kisebb-nagyobb csoportok készülődtek a megmérettetésre, ki teherautóplatón táncolva, ki szimplán V8 túráztatással. A bejáratnál hamarosan szembesültünk a sorral, ami ránk vár, és már temettük is az előzenekarokat. Azonban megdöbbenésünkre a sor egy gyalogos ember tempójával haladt, igy hihetetlenül gyorsan bejutottunk, le a kalappal a szervezők elött. Bár én még szivesen hallgattam volna egy kicsit a sor mellett álló, megafonnal kezében hadonászó öltönyös balfaszt, aki meg akart győzni, hogy ha bemegyünk, akkor a sátánt imádjuk.

A közel 20000 főt befogadó aréna megdöbbentő méretekkel rendelkezett, percekig csak álltunk, és csodáltuk :-D Még nem mentünk be, kint a folyosón iszogattunk, és figyeltük mégis milyen az átlag amerikai Metallica rajongó. Nos az átlag rajongó 50 éves. Ez azt jelenti, hogy 0-tól 100 éves korig (igen, volt kismama is) apukák kisfiukkal egyen-metallica pólóban, komplett családok nagymamával bezáróan minden korosztály ott volt. Beszélgettünk, hogy vajon mi is el fogjuk-e vinni a srácainkat az akkor már lehet hogy nekünk csak statikus zörejnek hallatszódó koncertre. De mivel drága jó apám elvitt tizenévesen Deep Purple-re, igy ez valószinőleg egy örök körforgás :D

Két felejthető előzenekar volt, egy glam-es szükgatyás kalapos nyálparádés, és egy sikitós-hörgős kibelezős. Ezalatt én megpróbáltam a helyünkön ülő, közel másfél kilónyi arc-piercinget viselő hölgyeményt rábirni, ugyan, üljön át. Miután nagy nehezen megpróbálta elmondani, hogy az ő helyén is ülnek ( igen, a nyelvében volt még egy fél kiló), de azok is azért ott, mert az ő székükön is más ül. Az egész kezdett valami óvodai székfoglalóra hasonlitani ,mig egy rendező oda nem jött és a rossz helyen ülő elkeveredett nyugdijas-csoportot (komolyan, nem vicc!) átkisérte a szomszéd szektorba, ahová a jegyük szólt.
Jött a behangolás, és hasonlóan jártunk mint 2007-es TOOL koncerten a Szigeten. Lementek az előzenekarok (bevallom a nevükre sem emlékszem) akiknek egész jó hangzásuk volt, és elég hangos is volt, de amikor az egyik road felment és berúgta Lars dupla lábdobját, abban a pillanatban állt meg a szivünk, és a dobhártyánk vette át a funkcióját. A basszusgitárnál leesett a szőr a kezemről, és igy vesztettük el további testrészeinket és váltunk kifacsart citrommá, pedig még el sem kezdődött. A szinpad 360 fokos volt, középen forgó konzolon állt a dob, a szinpad felett pedig a lemezboritót idéző 8 koporsó lebegett.
A büféknél korábban ezt a felirtatot láttuk : " A Metallica kérésére a sör árusitást 8:50kor felfüggesztjük". Ebből megfejtettük, hogy 9kor várható a kezdés, és igy is lett, 9 után nem sokkal a hires S&M intro után megérkezett a szivdobbanás, amely nyitja az Death Magnetic albumot. Vaksötétben ment le az elsö szám a "That was just your life" amit lézershow-val füszereztek, amitől inkább éreztem magam egy apagyi diszkóban, mint Metallica koncerten, leszámitva, hogy ott valószinőleg nem kereseném leszakadt, és elgurult fejem a sorok között. A második számnál már rendben voltak a dolgok. Energikus, pörgös volt az egész koncert, minden szám 1.2 szeres sebességgel ment, nem vicceltek a fiúk, megvolt a póver. Kellemes meglepetésként végigkisértük a Metallica diszkográfiát, lejjebb talán ott lesz a setlist. Hetfield hozta a hergelős hangulatot, Hammett nagyon jól kente a szólókat, Trujillo hozta a már-már jeligévé vált kosaras, térdzoknis lépegetést, Ulrich pedig legalább háromszor sértődőtt meg a közönségre:-D, tehát mindenki tette a dolgát.

Szemezzünk most a mai napon feltöltött videókból, azoktól a szerencsésektől, akiktől a bejáratnál nem vették el a kütyüket.
Volt "One" iszonyú pirotechnikával, lángfestéssel:
.
.
"Master of puppets" lézerrel, amit mellesleg mindenki kivétel nélkül üvöltött (amely velem egyidős....lenne, ha 23 éves lennék :-DDD)



"Nothing else matters", és persze az örök "Enter Sandman"




Lent a szoritóban, ahová persze leghamarabb fogytak el a jegyek meglepő rend uralkodott. Később láttuk miért. Amint kialakult egy pogó, öltönyös emberek jöttek be zseblámpákkal, és a rendbontókat(?) kitessékelték. Igy az első sorok csak szolid villázásban bontakoztak ki. Amit azért nem értek, mert ébredtem én már TCS koncert után talpnyommal a hátamon, mégse szóllt ránk senki :-D
Voltak meglepő dalok, mint a No remorse, Creeping death, Damage Inc, stb. Egy perc megállás sem volt, már mi sem birtuk, nem tudom, ők hogy birták. A visszataps után jött még egy két klasszikus, majd Hetfield megkérte a szervezőket, kapcsolják fel a lámpákat, hadd lássa Buffalot, és hogy kiszúrja ki az aki nem énekli az utolsó számot, ami nagyon egyszerü lesz, mert három rövid szó kell: "Seek and destroy" Már állva tapsolta őket mindenki, amikor elkezdődött a búcsúdal és fekete strandlabdák szállingóztak le a tetőről, hogy őrületes foci vegye kezdetét a zenekar és a közönség között.



Ennyi volt, szinte észrevehetetlenül eltelt a bő két és fél óra. Még végignéztük, amint beszórnak néhány kiló pengetőt, és dobverőt, majd fájó szivvel búcsút intettünk a zenekarnak. Hazafelé megint kiálltunk egy pihenőnél, hogy beállhassunk pipilni a szénnémosott-metallicapólós sorba :-D
Hajnal háromkor parkoltam le, és édes emlékekkel zuhantam az ágyba.

A videók nem tudom meddig lesznek elérhetők, de nézzétek, hallgassátok, és kommenteljetek
rákendról!

Setlist

1. That Was Just Your Life
2. The End Of The Line
3. Creeping Death
4. No Remorse
5. One
6. Broken, Beat And Scarred
7. Cyanide
8. Sad But True
9. Turn The Page
10. All Nightmare Long
11. The Day That Never Comes
12. Master Of Puppets
13. Damage Inc.
14. Nothing Else Matters
15. Enter Sandman

16. Blitzkrieg
17. Phantom Lord
18. Seek & Destroy

2009. október 25., vasárnap

2009. október 21., szerda

Zombie walk


"Persze, a hülyeség, arra van eszetek!"

Pár hete már reklámozza a kedvenc rádióadóm a 95X (hallgasd te is!) ezt a rendezvényt. A lényeg, hogy zombinak öltözve kell végigmasirozni a városon, és ha minden igaz ez világrekordkisérletnek indult, ami valószinu nem lett az. Mennyire unatkozhatott az, aki ezt kitalálta. Persze mivel a hülyeségért mi sem megyünk a szomszédba, nem is volt kérdés, hogy ott a helyünk. Előtte való nap egereztem, lép- májkivétel, perfúzió (most már sajátkezüleg) szóval az alaphangulat megvolt. Vettem müvért (pedig az igazival se lett volna gond. elhiheted), hátha jól jön még alapon. Gondoltam nem mázolom magam össze otthon, mert ilyenkor szokott az lenni, hogy felöltözöl, aztán amikor megérkezel, akkor derül ki, hogy senki nem öltözött fel a farsangi bulira rajtad kivül. Arról nem is beszélve, hogy vettem már cigit éjjelnappaliban Superman jelmezben. Persze akkor volt velem egy bohóc is, igy nem volt olyan feltünő:-D
Szóval müvér a zsebben, kulcs a zárban, indulás. A Clinton Square-en bevártam a többieket, mivel én lakom legközelebb az Armory Square-hez, ahová meg lett hirdetve a buli. Az első utcában nem találtunk senkit. Már-már megörültünk, amikor két csoszogó alak jött szembe, de közelebb érve derült csak ki, hogy egyszerü nyugdijasok.
Viszont nem kellett sokat várnunk, amig a következö sarkon szembejött egy menyasszony, akinek félig le volt tépve az arca. Követte egy csurom véres nővér és egy doktor. Eszméletlen jelmezek jelentek meg. A buli ugy volt meghirdetve, hogy bizonyos időpontok voltak megadva, bizonyos kocsmákkal, hogy ott a magányos zombik találkozhassanak. A csapat amint megérkezett egy kocsmához roppant zombis módon elkezdték verni az ablakokat. Tisztára mint egy filmforgatás. Volt aki agyat rágcsált, volt aki levágott kezet. Mivel mi is megéheztünk betértünk egy kis pizzériába, hogy együnk egy Calzone-t (ejtsd: "kalzon"...aha, a Porsche meg "pors" hihetetlen!!).

Teljesen megszokott volt ma, hogy a szomszéd asztaloknál véresszájú bohócok, hátbaszúrt élőhalottak, kútból-kimászott-vizeshajú kislányok nyammogtak a pizzájukon. Egy hapsiról, aki az asztalra rádölve aludt nem tudtuk eldönteni, hogy ő most halottat látszik, vagy csak szimplán"elhajlott", de jól kente az öreg:D Egy nő, aki éppen a pizzáját hozta ki megcsúszott a lépcsőn, és frankón lefejelte a székét. Miután mindenki odapattant hozzá, a legnagyobb probléma az volt, hogy megkülönböztessék a mü-vért az igazitól. Szerencsére komolyabb baja nem lett.
Ihletet kapva én is kipattantam a mosdóba, hogy arcomra mintegy kettő kötőjel három deci mü-vért applikáljak. Mivel öltöztem már összevert fejü bőrdzsekis BKV-ellenőrnek, egy filmes-farsangon, igy mondhatni gyakorlott mozdulatokkal tettem fel a make-up-ot. Egy nő közben rámnyitott, majd miután ránéztem, felajánlotta, hogy hiv mentőt. Igy indultunk neki ujult erővel az éjszakába. Miután kiléptem az ajtón V-alakban nyilt szét előttem egy társaság. Talán túl jól sikerült a maszk:D Az est további részét halálhörgések közepette töltöttük el, egy két Margarita társaságában. A nagy össznépi vonulás valahogy elmaradt, a zombitársadalom különböző kocsmákban darabolódott fel. Persze rengeteg szervezés volt benne, egy fodrászatban például hivatásos tetoválómüvészek álltak sorban, hogy az utca emberét 20 perc alatt tényleg zombivá maszkirozzák (nem tetoválófestékkel!). A világrekord igy elmaradt, de azért nem felejtjük el ezt az estét sem. Videók alant:





2009. október 14., szerda

Green Lakes


Az előző hétvége három napos volt, abból kifolyólag, hogy hetfőn 517 éve egy csóka azt hitte Indiába ért, igy az itt élőket "Native Americans" helyett indiánoknak nevezte el. Megesik az ilyen. Hogyan is kell ünnepelni amerikai módra egy ilyen eseményt? "Columbus Day Sale!" Vásárolj, vásárolj!!!
Mivel Obama béke-Nobeldijat kapott, ez többek szerint azt jelenti, hogy kemény telek jönnek (természetesen teljesen tudományos alapokon). Nekem pedig téli cuccokra volt szükségem, igy fel is kerekedtünk, hogy a Waterloo Outletben töltsem fel téli ruhatáramat. Nem hittem, hogy lesz olyan nap az életemben amit teljes egészében vásárlással töltök, de ez olyanra sikeredett. Egyuttal meg is értettem a plázacicákat, ebben tényleg el lehet fáradni.

Az idő is megjavult, igy meg is beszéltük, hogy a vasárnapi program egy kis kirándulás lesz a közeli Green Lakes-hez. Másnap tehát fitten kipattantam az ágyból, majd bementem gyorsan megnézni, hogy az egereim - akiket már 10 napja beoltottam- megbetegedtek-e már. A kis öcsiknek semmi bajuk nem volt az álmosságon kivül. Volt amelyiket nekem kellett felébreszteni "vizitre" délelőtt 11-kor! Van egy elméletem, mely szerint ezek egész éjjel buliznak, és nappal csak megjátszák, hogy kisérleti egerek. Magam előtt látom, amint az utolsó technikus leoltja a villanyt és kimegy, akkor a mouse-houseban leereszkedik egy diszkógömb , és már indul is a bugi. A sarokban megy a kocka, meg a póker, meg az ereszdelahajam, repülnek a csikkek. No mindegy, szóval álmosak voltak, de egészségesek, igy fogtam a motyómat és az épület előtt csikorogva fékezö Subaruba pattantam, hogy a többiekkel együtt egy kis kalóriát épitsek be az Applebee's-ben. Jó kis hely, igazi amerikai boxos, beülős, "csoki-shaket-iszom-mert-férfi-vagyok" hely. Ebéd után elmentünk a Green Lakes-hez kirándulni. A lenti fotókon látszik, hogy mennyire csúnya környék, például a vizen undoritó barna falevelek úszkáltak, pfejj.
Meglepő volt. Meglepő, hogy Amerika sokmindenről hires és hirhedt. Ha meg kellene neveznem mely ország vigyáz legjobban a környezetére, biztos nem USA lenne az első. De a második sem. Mégis jó volt látni, hogy tényleg vannak helyek, amit megpróbálnak (sikeresen) megőrizni olyannak amilyen. Persze úszni és wade-elni ( ami nem tudjuk pontosan mi, de valami térdig érő vizben való pancsizás lesz) tilos. Teljesen érthető.
Körbesétáltuk a tavat (eközben mondanom sem kell, volt olyan futó aki háromszor körözött le), és csak ámultunk eme gyöngyszemen. Mivel a csapatunk tagja Magyarország legjobb fotósa is, ezért várhatóan lesznek még jobb képek, mert az ő szeme, és gépe valószinüleg többet lát mint én 4 Mpixelben:D 100 %-ban fotosoppmentes képek. A séta közben azon a tuzséri hétvégén gondolkoztam amikor a Tiszában mindig azzal fociztunk, amit hozott a viz: pillepalack, gumicsizma, telekszomszéd... Vagy amikor Gáborral órákig értetlenül álltunk az Eszkálától nem mesze egy eldobott IFA olajszürő előtt, kérdezgetve, hogy "ezt akkor most igy hogy?" Mire ezeket végiggondoltam el is értünk a tó egy addig rejtett öbléhez, ahol mit ad isten már engedélyezve volt a fürcsipancsi. A vadregényes tájnak már nyoma sem volt, helyette megtervezett föveny, mosdók, büfé, Lifeguard-torony. Ennyit az érintetlenségről.




2009. szeptember 30., szerda

Menjen el....

...egy uj poszt, ahogy Balazsom mondana. Elmentem a Dinosaur-ba a kethetente megrendezendo Open Jam-re (Gabi szerint "nyitott lekvar"), ami azt jelenti, amit jelent. Felall egy komplett zenekar, majd kiraknak a pultra egy fuzetet, es ott lehet jelentkezni, nevvel , hangszerrel. Majd egy-ket bemelegito dal utan hivjak az elso nevet, aki hangszerrel felmegy, majd talalomra valaszt egy dalt, vagy kiotletel valamit fent a szinpadon. Az alapzenekar hihetetlenul profi, oreg jomunkasemberek, akiknek kezukben van minden dallam, amit valaha irtak, de a multkori jelentkezok nemelyiken latszott, hogy a haloszoba kepzeletbeli szinpadarol jott ide. (Igen, tudom en is felleptem mar a sajat haloszobamban es meg is dobaltak popcornnal, de ez most nem tartozik szorosan ide). Igy hipp hopp megerlelodott a gondolat, hogy amint megjon az immaron 5 huros mexikoi Fender, megmutatom ezeknek a helyi wannabe-knek, hol lakik az uristen. ("Mikor Clinton beul a Lincolnba"?)
Kozben lement meg par nyarzaro fesztival, peldaul az Oktoberfest, a Lengyel, az Olasz es az Ir.

A nyarzaro fesztivalok tenyleg nyarzarok voltak, mar azt hittem, hogy vegig egesz evben fesztival lesz, mig be nem intett az osz. Egy hete folyamatosan esik (leszamitva azt a gyonyoru, feledhetetlen 20 percet vasarnap delutan, amig elallt) igy marad a munka.
A konfokalis mikroszkop hol jo , hol nem jo, amit csak tetez az, hogy Vladimir felel erte, aki, mint az Armageddon ota tudjuk, valoszinuleg szinten kalapaccsal javitja. A problemat neheziti, hogy a lenyeg az lenne, hogy a sejteket elve egy felulethez kotjuk, megfestjuk ezzel-azzal, majd legmentesen lezarjuk, de lehetoleg ugy, hogy a meresig eletben is maradjanak. Persze ne legyenek se sokan, se kevesen. Igen, ezt koran sem olyan egyszeru osszehozni, de azert nem lehetetlen. Mellette ismerkedek az adoptiv transzferrel (roviden: az egyik eger sejtjeit a masikba oltjuk). Holnap ha minden igaz be is oltok 10 darabot, miutan leborotvaltam oket egy hajvago geppel. Erdekes ez az eger-melo, sokkal tobb mindent lat az ember, mint amit kellene.
Van egy eljaras, a perfuzio, ami a kovetkezo lepesekbol all (alacsony ingerkuszobbel rendelkezo olvasoim (mind a 15 -de naponta!)most nyugodtan ugorjanak a kovetkezo bekezdesig. Szoval nembutal indukalt komaba helyezed az egeret, majd miutan felvagtad faroktol orrig, szetrepeszted a bordakat egy koromvagocsipesszel (:-D), majd a dobogo szivbe (:-() izles szerint 20-50 ml formalint fecskendezel, amit a sziv azonnal vegigszallit az egeren, mintegy elve-fixalva. Ennek hatasara az osszes szerv pillanatok alatt elfeheredik, megno, es az eger kifeszul mint egy papirsarkany. Ezutan kimetszed a gerinccsatornat es a farkanal fogva formalinba teszed. No a tortenethez hozzatartozik, hogy amikor eloszor mutattak meg nekem, nem sikerult a mutatvany, es en csak ennyit lattam: Brian a szivbe injektalt, ami felrobbant. ezutan (mivel igy nem volt keringes, szoritott az ido, es a gerinccsatornaba kell juttatni a formalin) verszemet kapva elkezdte levagdosni az eger felesleges reszeit, igy repultek az orrok, fulek, labak, szemek. Miutan vegzett, a kezeben tartott egy szoros farkat, amirol logott egy gerinccsatorna, annak a vegen, egy csupasz koponya. No itt ereztem , hogy talan ra kellene gyujtani, de aztan felvilagositottak, hogy ezt nem igy kell vegigcsinalni az osszes egeren :-D


No, hagyjuk is a darabolos dolgokat. Voltunk biztonsagtechnikai treningen, mivel az itteni jogositvany feltetele, hogy egy 5 oras kurzuson atessunk. Sok ertelme nem volt, csak hogy megtudjuk , hogy hanyan halnak meg miben, es hogy milyen biztonsagtechnikai ujdonsagok vannak az autokban, es hasonlok. Mondjuk egy ket erdekes dolgot hallottunk, pl az itt mar hasznalt "zoldhullam". Azt jelenti, hogy a tuzoltoautok fel vannak szerelve egy jeladoval, es varos foutjain az osszes lampa rendelkezik egy vevovel. Ha a tuzolto kozeledik, akor a lampa abban az iranyban automatikusan zoldre valt, mig a tobbinek pirosat ad. Termeszetesen az elso kerdesunk az volt, hogy mi a frekvencia, hogy a garazsnyitot az autoban rogton at tudjuk hangolni.
Csak mi nevettunk.
Akkor viszont mar nem, amikor megtudtuk, hogy az autosiskolanaktenyleg nincs autoja(?), tehat vinni kell egy autot a vizsgahoz, ez azt jelenti, hogy nekem motort is. Sok sikert!


2009. augusztus 30., vasárnap

A hipnotizor

Nincs most magyar billentyuzetem, igy kis agytornat igenyel majd a kovetkezo nehany poszt. Egy esos penteki napon, amikor a Faegan's kocsmaban eresztettuk ki a heti faradtgozt egy-ket korso Hoogaarden sorrel, szolt Rob, hogy tartsak vele, mert egy hipnotizor tart eloadast a golyaknak. Az otthoni "golyatabor" megfelelojekent itt kulonbozo szervezettt programok vannak, ahol az elso eves orvostanhallgatok osszekovacsolodhatnak. A Jacobson Hall aulaja teljesen megtelt amerikai tinedzserekkel, meg velem, es lelegzetvisszafojtva vartam, hogy megjelenik valamilyen budapesttv-arcu humanoid es eloben vegrehajt egy borzaszto vajakolast. Eljen a szkepticizmus. Meg is erkezett egy hapsi, aki onkent jelentkezoket vart a szinpadra 10 fiut, 10 lanyt. Magyar kollegam gondolkodas nelkul felallt es a szinpad fele indult, majd ot kovette sorban meg 3 kollega. A szinpad hamar megtelt. A hipnotizor berakott egy nagyon jo relaxalo zenet, es leirta mit kell(ene) erezniuk. Elotte termeszetesen figyelmeztetett, hogy a hatas termeszetesen nem csak szinpadra terjed ki, igy ha a kozonseg soraiban latunk embereket akik lehajtott fejjel alfaba esnek, ne dugjuk fel az ujjunkat a orrukba. Par perccel kesobb a szinpad fele mar a szomszedja vallan "aludt", es a kozonseg soraiban is kidolt egy-ket ember. Rob nem tudott alamerulni, utolag megbeszeltuk, hogy valoszinuleg a nyelv miatt nem tudott teljesen ellazulni. A lenyeg, hogy erosen csalas szagunak ereztem az egeszet, ahol beepitett emberek transzba esve csinalnak fura dolgokat, egeszen addig amig a tanult kollegak, orvosok, meggyozo publikacios listaval, el nem kezdtek vegrehajtani a hipnotizor utasitasait. Dideregtek, ha a hipnotizor azt mondta hideg van, izzadtak(!) amikor azt mondta, hogy most eppen kanikula van. Volt olyan, akinek bemagyarazta, hogy nincs 3-as szam, igy a szerencsetlen csaj sikeres orvosi felveteli utan nem tudott a ket kezen elszamolni 10-ig, mindig maradt egy ujj. Az arcan igazan oszinte volt a megdobbenes. Voltak persze szamomra mar kicsit durva kiserletek is, a virtualis penisznoveles es mellnagyobbito mutet, ami mar kicsit szerintem feszegette a moralis hatarokat, mondjuk a paciensek arckifejezesei minden penzt megertek:D A bo 2 oras show vegen mindenkit visszahozott, egy csajt tartott "lent", akit megkert engedje el minden izmat a jobb karjaban. Mutatta, hogy a karja olyan volt mint a gumi, a csuklojat elkezdte lassan forgatni. Miutan kozel 540 fokban csavarta el (igen, masfel fordulat) a kozonseg mar hangosan morgott. A csajt felebresztette, majd mondta, integessen a kozonsegnek.
Hat nem tudom. Utanna meg sokat beszeltunk, a hipnotizalt kollegina mondta, hogy emlekszik jelenetekre, de olyan volt az egesz, mint egy nagyon pihenteto delutani szunyokalas. Nem vonok le kovetkezteteseket, maradjunk annyiban: nagyon erdekes 2 ora volt, az biztos.

Kressz

No mivel ezen a csendes vasarnapon eloadast kellene irnom, ugy dontottem inkabb blogot irok, ugy is le vagyok maradva. Mult heten megvolt a kresszvizsga, olyan fantasztikus felkeszito feladatokkal, hogy

"Do not kick at an animal. Keep control of your motorcycle, and look to where you want to go" Tehat ne rugdossuk az allatokat.
Igen ez a motoros reszbol van, amely kiter arra, hogy mi a teendo ha uldoz egy allat. Szo szerint:

"Motorcycles seem to attract dogs. If you are chased, downshift and approach the animal slowly. As you approach it, accelerate away and leave the animal behind. "

Szoval ehhez hasonlo komolysagu kerdesek voltak. Igy a felkeszulest sem vittem tulzasba, lasd a kepet:

Hetfon hamar ki tudtam tolteni a 20+20 kerdesbol allo tesztet. Erdekes a hozzaallas a BAC-hoz, magyarul Veralkoholszinthez, az amerikai gyomornak ugyanis 1 ora kell hogy lebontson 1 sort, 1 pohar bort, vagy 1 feles rovidet. Kivancsi lennek, mi lenne, ha Magyarorszagon is bevezetnek ezt. Megtudtunk tovabba olyan dolgokat is, hogy van olyan, hogy "Road Rage" , ami nem tudjuk pontosan micsoda, de elkerulhetjuk, ha nem mutogatunk vissza, illetve nem invitalunk senkit gyorsulasi versenyre. Mivel ekkor tudtam meg, hogy Amerikanak nincs hivatalos nyelve (igen, az angol sem az), igy spanyolul is kitolthettem volna tesztet, de ugy gondoltam miutan csak ezt az egy sort ertettem: "Departamento de Vehículos Motorizados" igy nem eroltettem a rigo utcai alapfokot. Kulonben is nem tudom, hogy motorostarsak hogy vannak ezzel, de az itteni konyv ugy taglalja, hogy blokkolo hatso kereknel, blokkolva fekezzunk megallasig. Amivel en nem teljesen ertek egyet, bar nem tudom en a fekezeshez nem ertek , csak a borulashoz. Szoval mindket teszt sikerult, es a szemvizsgalaton is atmentunk, mivel ketfele betumeret volt kb 1000-es, meg 500-as Arial, amit fel meterrol kellet elolvasni. Oromunk kevesbe volt teljes miutan megtudtuk, hogy a kovetkezo lepes egy 5 oras tanfolyamon valo reszvetel lesz, amit a biztonsagos vezetesrol tartanak. 5 ora folyamatosan ahol baleseti fotokkal illusztralt vetitesen adnak instrukciokat,hogy hogyan es mit ne vezessunk. Ennek oromere hetvegen ki is bereltunk gyorsan egy Pontiac G6 GT-t, ami a 3500 cm3-is motorjaval, meg 220 loerejevel pont nem a biztonsagos vezetest preferalja, de hat ezt is ki kell probalni.

A borkormany es a kromozott muszerek lattan tenyleg eddig ez a legszebb autobelter, amit latni lehet, meg ha kepek nem is adjak vissza, de a borkagyloba valo suppedes a zoldre valto lampaknak, nos tenyleg utanozhatatlan.
Szoval jogositvany ugyben most ott tartok, hogy kezemben van 2 darab NY-i Learner's Permit kartya, amivel (ha nem lenne nemzetkozi jogsim) mar vezethetnek, de csak akkor, ha ul mellettem valaki, akinek jogsija van. Erted? 16 eves amerikai iskolasfiu vagy. Megcsinaltad a kressz-tesztet, es mar vezethetsz autot (ugy, hogy meg egy centit nem vezettel), ha ul melletted valaki, akinek jogsija van. Erthetetlen. Es motorosokkal mi van? Vezethetek motort, ha ul mogottem egy foszer rojtos bormellenyben, akinek van jogositvanya, es szorosan atolel???

2009. augusztus 12., szerda

Tényleg Szicíliában vagy?


Nos nem. Még mielőtt teljesen beleszöszölődnénk, jelenleg Syracuse-ban folytatom tanulmányaimat(mit?), ami nem egyezik meg Szirakuzával, ami Szicíliában van. Mondjuk tényleg csekély képzelőerőről tanúskodik az elnevezés, mert Syracuse Rome és Ithaca között van, ami arra utalhat, hogy itt már kifogytak a telepesek a városnevekből, pedig mennyivel költőibb lett volna Szecső-Tibortelep. Tehát hol is vagyunk? New York állam, Onondaga megye, a nagy tavaktól (Ontario) kicsit délebbre. Ez azért ilyen fontos pontosan megjegyezni, mert Syracuse még Kansas, Indiana, Missouri, Nebraska, Ohio és Utah államokban is megtalálható, bár kétségkívül a NY-i a legnagyobb, ami azt jelenti, hogy 140658-an lakják. Még mielőtt idemásolnám az egész Wikipedia cikket a városról, és minden maradék olvasóm elaludna, nézzük milyen fantasztikus dolgok kapcsolódnak a városhoz:
1840 az első fogorvosi szék (Milton Waldo Hanchett)
1848 az első óriáskerék
1921 az első közlekedési lámpa gyártása (Crouse Hinds)
1927 az első lábmérő segédeszköz (Charles F. Brannock)
1933 az első cipő kinézetű papucscipő (bármit jelentsen is ez) (Nettleton Shoe Company)
1941 az első autós-behajtós bankablak (Merchants Bank)
1959 az első szintetikus penicillin legördül (Bristol Laboratories)

hát nem fantasztikus? és még 2009-et ide se írtam :-P



Ez itt a reklám helye

Hát mit akar egy elfáradt kémikus, miután egy hosszú nap után (18 egér, 18 máj, 18 lép) hazaért a munkából? Egy hideg sört, és a Médium új részét (amiben már mindenki hihetetlenül megöregedett), és a főcím után rögtön vágás, éééééés mi jön? borzalmak, csak "halál van csak és vér és fájdalom", és már rég nem a filmről van szó. Vámházkörútkilenc? sehol nem vagy:



Igen, a helyi tv-reklámok, amelyek egytől-egyig megdöbbentő kontármunkával készülnek. Hát kik ezek? Mit akarnak? És egyáltalán ki az a szerencsétlen, akinek egy 1000$-os garnitura megvásárlásához hajtóerő egy ingyen doboz sültcsirke?
Erős idegzetűeknek valaki összedobta a 10 legjobbat (természetesen a fenti Addam's family is benne van)Figyelem, az alábbi videó a nyugalom megzavarására alkalmas képi- és hanghatásokat tartalmaz.

2009. augusztus 5., szerda

Szombat

Szombat este egy kerti partira voltam hivatalos. Mivel a meghívó szerint "bring a friend and a dish" így elhívtam a láthatalan barátomat, és csináltam palacsintát. Kakaóst lekvárost, becsomagoltam, kiöltöztem, majd a találkozási ponton vártam a segítőkész kollégát, aki elvitt. Már az odaúton is terv volt, hogy utána egy karaoke-bárban zárjuk az estét, így elkezdtem behangolni a baritonomat. A parti egész jó volt, kertvárosi ház ősfenyős környezetben, hatalmas terasszal, BBQ-val, stb. A palacsintának is nagy sikere volt, egy leányzó meg is kérdezte, hogy porból van, vagy hozzávalókból. Mondtam, hogy hozzávalókból. Mivel láttam arcán az értetlenséget, így elkezdtem ecseteleni, hogy serpenyő, liszt, tojás, olaj, elkevered, megforgatod, ...láttam a szemében, hogy számára már teljesen elképzelhetetlen messzeségekbe járok, és olyan dolgokat említek, amikről még életében nem hallott. Sebaj, többen kérdezték, hogy hogy tudunk ilyen jól főzni, mire elmondtuk, hogy vegyészek vagyunk, nappal is recepteket csinálunk, csak más dolgokat rakunk bele:-D A parti második felében illuminált emberek szentjánosbogarakat próbáltak fotózni, ami ugye nehéz egy kamerásmobillal, pláne, ha ittál, mert a szentjánosbogár egy tizedmásodpercig világít, aztán hosszú másodpercekig csak egy bogár, így a viszonylag megnyúlt reakcióidő miatt elég nehéz megörökíteni. A bulinak hamar végeszakadt, hazafelé megbeszéltük, hogy este sms, és karajokéj. Otthon gyors átöltözés (kiraktam az irányjelzőt, a basszuskulcsot), Converse fel, irány a Dinosaur. Közel is van, és éppen meg is szomjaztam, mire odaértem, és már hangolt is egy alter-blues zenekar, úgyhogy kikértem az első Coors-t és beálltam a morcosan bólogató motorosok közé. Idővel előkerültek a fűszoknyás hippilányok, akik elrévedő előadása már kicsit kultúridegen volt nekem, így a kricsmi előtt kérdezgettem egy legalább hetvenéves , hosszúhajú ősvándort, hogy mégis honnan jön erre a motorra ez az antik bordó dukkózás. "Az a rozsda, fiam, 30 éve van meg, egyszer sem mostam le". Rákendról! Hamarosan jött is az sms, hogy a Bulls and Bear kocsma a következő állomás, mire odaértem, már tovább is lépett a társaság, így újabb sms, újabb helyszín, egyre közelebb sodródtam az Armory Square-hez. Hihetetlen nyüzsgés fogadott, limuzinok, talajrészeg kisestélyis lányok, az Al's kocsmába tértünk be egyből, más néven a KÖNYVTÁR. Padlótól plafonig könyvesszekrények, polcokkal, csak könyv helyett piával van tele:-D Itt is elment egy-két sör, majd át a Black Olives nevű helyre, ahol már igen-igen emelkedett volt a hangulat. Kettőkor azonban kidobtak, így a karaoke is elmaradt, de azért valljuk be, talán nem is olyan nagy baj, hiába kerestem volna úgy is az "Agyarország"-ot:) Kettőkor a legtöbb hely bezár, de az utcán ugyanúgy tovább folytatódik a buli. Egész multikultirális társaság jött össze, ahol már kevert spanyol-francia-angolt beszélt mindenki. Ahogy csendesedett az este, mi is úgy fáradtunk el, így olyan 4-5 környékén végre ágyba is keveredetem. Másnap hajnali 12:30 kor sikerült felkelnem, majd egy meglehetősen magyaros reggeli után sikerült egy kis délutáni sziesztát is beiktatnom, így elnézést kérek a Skype-on kitartóan hivogató barátaimtól, de így végre megszabadultam a Jetlag-től.
Jövő héten egyébként már elkezdem forgatni vadonatúj filmemet " A Sejtjeim masszírozása" címmel, ami a címével ellentétben nem pornó lesz, hanem egy 4 lézerrel felszerelt, 4 dimenziós konfokális mikroszkóppal készült animáció, magyarul az élő sejtben sejtalkotó fehérjéket festek meg, és élőben végignézem hogyan változnak térben és időben. Hát igen , ilyen is van már.
No ennyi elég is a szakmai oldalról, végezetül hazafelé az egyetem kertjében átszaladt előttem egy fekete mókus, ez több kérdést is felvet. Először, hogy mekkora balszerencsével jár ez, a másik, hogy egy bio- és géntechnológiával is foglalkozó épület kertjében miért nőnek fekete mókusok?

2009. július 29., szerda

R.I.P.

No a mai napon ennyi történt: fogtunk három egeret, megszakítottuk a nyaki gerincvelőt (cervical dislocation), felvágtuk egy ollóval, kivettük a lépét, majd ledaráltuk ( a lépet, nem az egeret). Ezért ebben posztban megemlékezek Jerry 1, 2 és 3-ról, akik áldozatok a tudomány oltárán. Azt hiszem mára elég is ennyi, nekik küldöm az alábbi számot:


2009. július 25., szombat

Mackóságok

Mivel az ilyen blogok halála az, amikor minden poszt úgy kezdődik, hogy "bezzeg itt....otthon meg" vagy az " Itt nincs olyan, mint otthon, hogy...." kezdetű semmitmondó ténymegállapítások, de már itt vagyok egy pár hete és azért szemet szúr ez+az. Addig is , amíg nem jön meg a kedv az előző poszthoz a tisztelt olvasóknak (akiknek már 3.33%-a (tehát két ember:-)) írt választ) és amíg eláll az eső ,valamint a nagybőgőkből kirázzák a vizet, hogy újra kezdődjön a Syracus Jazz Fest , addig írkálok különböző dolgokról.

Valamelyik nap egy buszmegállóval szemben vártam a zöld lámpámra. Egy srác állt biciklivel a túloldalon a buszmegállóban. Begördül a Citybus, a srác a busz elé ment, ott lehajtotta, az általam addig gallytörőrácsnak aposztrofált vaskeretet, ami mint kiderült egy biciklitartó. Felrakta a biciklit, de nem tudta rögzíteni. Hosszú percek múltak el, piros és zöld lámpák váltották egymást, a buszvezető miután látta, hogy nem megy, készségesen leszállt, és felrakta a bringát, majd vállon veregette a srácot. Visszaszálltak továbbindultak. Senki anyukája nem került szóba, érdekes.

Vásárlásnál fogsz egy bevásárlókocsit (ingyen), és ha akarod a bejáratnál elhelyezett fertőtlenítőkendővel a fogantyúját áttörölheted. A Wegmans-ről már írtam, tényleg csodaszép meg minden. Bevásárlás után a pénztáros megkérdezi elégedett voltam-e mindennel, miben tud segíteni, megkérdezi honnan jöttem (magyar akcentus, erről később lesz még szó), majd nagyjából be is lövi Magyarországot. Ilyenkor eszembe jutnak külhonba szakadt rokonaim, akik hazatérve betértek egy élelmiszerboltba, ne nevezzük nevén - Reál - ahol az első lebaszást azért kapták, mert 5000-es címlettel akartak fizetni ("kisebb nincs????"), a másodikat azért, mert 2 Ft-ossal ("már 1 hónapja nem lehet!!!"). A másik kedvenc sztorit itt hallottam kint, Rob hazatérvén akart venni buszjegyet a Móriczon, majd gizike az ablak mögül bemondta frankón, hogy "most nem tudok adni, mert be van krémezve a kezem"

Tegnap elmentünk bevásárolni, és betértünk egy Liquor Store-ba is. Mivel a Supermarketekben kizárólag sört lehet kapni, így körbenéztünk ott is az Erie Blvd-n. Érdekes volt, hogy belefutottam Bull's Blood néven Egri Bikavérbe :-D. Tényleg furcsa volt megszokni, hogy minden-minden azt üvölti: vásárolj! Az Erie Boulvard nagyon jó mintapéldája ennek (de tulajdonképpen mondhatnék bármely a városból kivezető utat) hosszú hosszú mérföldeken keresztül boltok, supermarketek, ameddig a szem ellát. Abszolut érthető, amit nemrég olvastam, hogy az amerikai városok 50-70%-át foglalják el az autózáshoz szükséges létesítmények. Itt egy fotó egy autós-behajtós bankautomatáról:

Ezen a hétvégén egy Chevy Cobalt volt a partner. Tűzpiros, 2,2 literes, itteni viszonyokhoz képest gazdaságos kisautó, pár impresszív kép alul:-D. A forgalom egyébként meglepően dinamikus a városon kívűl, és az 55 MPH is elegendő, sőt néha még sok is. Az autópályák lejáratai ugyanis nem minden esetben a szélső sávból válnak ki, hanem középső, és belső sávból is előfordul a letérés. A táblák egyébként logikusak, és ha tudod merre akarsz menni (kelet v nyugat, észak v dél) lehetetlen eltévedni. Az útszámozás ugyanis szintén logikus a páros számú utak kelet-nyugat irányuak, a páratlanokat nem mondom meg:) Ma eljutottam Fayettville-be is , ami az egyik itteni Lila Akác köznek felel meg, és talán egy-két fotót is sikerül feltöltenem.

2009. július 22., szerda

képrejtvény-SOLVED!

UPDATE:Gratulálok feco-nak, ki megfejtette a képrejtvényt. És persze nyubo-nak,aki a feladás után két nappal beküldte a helyes választ msn-en. Gratula a nyerteseknek!!Ajándékcsomagok átvehetők "majd ha fagy":-D


Mivel dübörög a munka, így csak egy rövid poszt jön. A kérdés az, hogy mi látható a képen?



A nyertes kommentelő fantasztikus, teljesen egészségtelen, színes-szagos mindenízű amerikai csemegékből választhat.

2009. július 13., hétfő

Chillax


Mivel megjött a 14-es méretű (49 érted?, 49!) Converse csukám, így 14 éves amerikai iskolás fiúnak öltözve munkába indultam. A Clinton Square-en áthaladva a hétvégi Blues Festival nyomait takarították el. Jó kis muri volt, bár a koncertek alatt az első 4-5 sor kempingszékekből volt, de azért megvolt a hangulat. Ropta a rocker, ropta a biker, ropta a hétvégi motoros (RUBs - tanuljuk ma ezt is meg: Rich Urban Bikers), ropta minden korosztály 10-től 70-ig. Mivel mindenhol találok ismerőst, így nemsokára már a színpad mögött diszkutáltuk a dobos kollégával, hogy Zildjian, vagy Sabian, de arra a nevezőre jutottunk, hogy Budweiser.
És már szaladt is fel, hogy 8 tagú zenekarával és a képen (alig) látható, gyönyörű hangú énekesnővel a bőrökbe csapjon.
A fesztivál Emcee-je (tényleg így írták) Dan Aykroyd volt,

Aki színpadi mackóságban még mindig utolérhetetlen. Íme a szombati produkció: